|
Cikkek |
1: Az
509. Nehézpáncélos-osztály harcai Jenő térségében
:
2:
Jenői Asszonykórus / Rendezvények
3: Jenő
település története
4: Címer
története
5: Iskola
története
6: Lakodalmi
rigmusok
7: Táncmulatságok Jenőben 1930-as években
8: Jenői lakodalmi szokások 1955
9: Körmendi Gitta költő Új
10: Szittya Sárrét Vidéki Lovas Egyesület Új
11: Nádasdladányi Nádasdy Kastély Új
A Balaton
felé dübörgő vonatok valaha messze elkerülték
Jenő községet, ahová a látogató
csak tekervényes szekérúton juthatott el.
Köv: |
A jenői asszonykórus
1972-ben alakult, a régi jenői Népi Együttes
még cselekvőképes tagjaiból. Megyei és
Országos népdaléneklési minősítőkön,
többszörös aranyérmes. Műsorai a Bartók-Kodályi
úton haladnak, hagyományőrző munkájukban.
Kül és belföldön saját gyűjtésű
dalokat és Pesovár feldolgozásokat adnak
elő. Dalaikat, játékukkal hagyományaik
ábrázolásával ők is részesei
az új magyar játékkultúrának
is és ezzel ábrázoló tehetségük
igazi életben van. |
1945 januárjában
német Királytigrisek érkeznek magyarországi
harcvonalakra.Veszprémi kirakodást követően
az osztály parancsnokát, Jürgen Burmester
őrnagyot bízták meg a már körbezárt,
és ostromlott Budapest 'felmentésére'.
A hadműveleteket Jenő településen
keresztül, Székesfehérvár irányába
kezdték meg. A Kápolnásnyékig
jutó Királytigrisek üzemanyag és
technikai problémák miatt kénytelenek az
állásaik feladására. A visszavonuló
csapatok Március 23-án ismét a településre
(Jenő, Sándorkára) térnek vissza. Ahonnan
Polgárdit és Fülét is ellenőrizni
lehetett. |
A címer heraldikai
kialakításához az alapot a község
első ismert pecsétje 1861-ből és a község
története szolgáltatta. A címer hordozója
a pajzs. Alakja visszanyúlik 1257-be, IV. Béla
korába, amikor is a község első okleveles
említése történik. IV. Béla
pecsétpajzsa adja az inspirációt a pajzs
alakjára. Az egész címer kialakítására
hatott a Zichy-család címere. |
1910 -ig egytanerős
római katolikus jellegű, osztatlan elemi népiskola
működött a községben. 1908-ban a jenői
képviselő-testület úgy döntött,
hogy az oktatás nehéz helyzetére és
a tanulók növekvő számára tekintettel
új iskolát és két tanítói
lakást kell építeni. Kérték
egy második tanítói állás
szervezését is. Ez az építkezés
igen komoly áldozatokat követelt a lakosságtól.
Külső segítség nélkül nem is
lettek volna képesek az építkezésre.
A község az építés céljára
Tóth István jenői lakostól 1800 koronáért
900 négyszögöl telket vásárolt.
|
A lakodalmak Jenő
községben napjainkban is a legnagyobb események
közé tartoznak. Öltözetükben ma már
a városi divatot követik, de a szokásanyag
az utobbi esztendők alatt alig változott. Thurzó
Gergő 1954. októberbében gyűjtőmunkát végzett
a jenői lakodalmi szokásokról, táncokról.
|
A jenőiek nagyon szerettek nótázni, táncolni.
Ünnepi alkalmakkor: húsvét, pünkösd, karácsony
másnapján, Katalin-napon, búcsúkor, húshagyókedden,
majd 1945-től kezdve szilveszterkot is voltak táncmulatságok.
Ismert volt a májfatánc, az aratóünnep, táncoltak
a tollfosztóban és kendertipróban: minden közös
összejövetel alkalom volt egyúttal a nótázásra-táncra.
A legjelentősebb táncalkalkom a lakodalom volt. De a fiatalság
vasárnap délutánonként is mindig összejött
táncolni és a bálok is ehhez kapcsolódtak.
|
A lányok
16-19, a fiuk 22-26 év között voltak, amikor összeházasodtak.
A 20 év körüli lányt, a 28 év körüli
legényt már öregnek tartották. Az 1900-as évektől
a fiatalok előzetesen megbeszélték egymással, hogy össze
akarnak házasodni. Korábban ez sem volt illendő. Számos
esetben csak a szülők döntöttek a fiatalok jövőjéről. Ezt
követően csütörtökön vagy vasárnap este a legény
elment a „körösztapjával” a lányos házhoz, ahol
a szülőkkel együtt a lány keresztapja is jelen volt. Mindig a legény „körösztapja”
kezdte meg a kéretésnél a beszédet. „Úgy
jöttünk be, hogy azt mondták: ’Lánykérőbe jöttünk’
....maskaráztak, alkudoztak..” majd megegyezésüket írásba
foglalták.
|
|
|
Körmendi Gitta
1952. október 21. –én született Nógrád megyében.
Jelenleg Jenőn, él és alkot. |
Az elmúlt években Úrhida,
Sárszentmihály, Sárkeszi, Nádasdladány, Jenő, Kőszárhegy , Székesfehérvár,
Aba, Küngös, és Szabadbattyán lovasainak baráti társasága többször megjelent a fenti települések megemlékezésein,
közösségi programjain hogy emelje azok fényét, illetve kivegye részét a közösségi munkából.
|
A Budapestet a Balatonnal összekötő M7-es autópályától
néhány kilométerre található Jenő település mellett Nádasdladány,
ahol Magyarország talán legszebb angol neogótikus kastélya áll. 1770-től 1861-ig Jenő település is Nádasdladányhoz tartozott.
Nádasdy Lipót a 19. század közepén alakította ki birtokai új központját a Fejér megyei Sárladányban. Halála után Ferenc nevű fia egyedül örökölte a Nádasdy vagyont és a mai kastély helyén álló kisebb kúriát. Ezt az épületet bővítették ki és építették át teljesen Tudor-stílusban, Linzbauer István tervei alapján.
|
Következő cikk .................. |
A megjelent cikkek forrása: "
Jenő község története" című
kiadvány. |
1 lap
