Nézzük a pajzs motívumait:

a. szarvasagancs: erdei gazdálkodásra és erdőgazdálkodásra utaló, amelyet itt folytattak a községet körülölelő, napjainkra már egyre jobban ritkuló erdőkben.

b. szőlőtőke: az ültetvények telepítése 1770-ben, közel 200 holdra terjedt.

c. seregély: tolla, fekete, fémes csillogású. Nagy seregben repül. Tápláléka: sáskából, poloskából és bogyókból áll. Nagy mennyiségben fogyasztja a mezőgazdasági kártevőket,. Így a biológiai védekezésben jelentős hasznot hajt. Védett madarunk. Kedvelői a cseresznyét, szedret és a szőlőt. Az utóbbit, ha nagy tömegben ellepi, tetemes kárt okoz. Ezért a gazdák kereplővel és vaklövéssel riasztották.

Korona: miért is van a címerben?

1. IV: Béla király korában történt az első okleveles említés.

2. 1550-ben Jenő-birtok visszaszáll a királyra, Ferdinándra.

3. Zichyek címerében három korona is szerepel.

Sisak : A címerpajzs felett látható sisak olyan fontos, mint a pajzs. A sisakot az álló pajzs felső peremének a közepére helyezték, ami álltalába szembenéz A XVIII- XIX. században a bécsi udvar heraldikai(címertan) szabályzatai a nemesnek egy,a lovagoknak kettő, a báróknak három sisakot engedélyezett ábrázolni a címerükben. A sisak használatára azért került sor, mert Jenő község birtokosai élenjártak a törekvésben, nevezetesen Ladányi László, Sebesztyén és Ferenc.

Sisakdísz vagy takarók: a sisakhoz sisakdíszek járnak: zászló, virág, gally. Ezeket a sisakhoz erősítő csavarok elrejtésére használták, melyeket színes szövetdarabokkal fontak be. Ez a diszítés az idők folyamán levélszerű kiképzésűvé vált. Az akantuszos - a forró földövön és a Földközi-tenger mellékén termő növény - díszítésnek más a külső, mint a belső oldala. Dekoratív jelentősége van.

A címer szín szimbolikája: A színek a bennüket körülvevő természet termékeny színei. Sárga: az aranyló nap által érlelt sárga búzatábla. Kék: a vizek és a felhőtlen égbolt tiszta kék színei. Piros: a vér és az élet színe.