|
Nádasdladányi Nádasdy-kastély . |
A Budapestet a Balatonnal összekötő M7-es autópályától néhány kilométerre található Jenő település mellett Nádasdladány, ahol Magyarország talán legszebb angol neogótikus kastélya áll. Nádasdy család
A Nádasdyak évszázadokon keresztül jeles szereplői voltak Magyarország történelmének, s a család neve elválaszthatatlan a nemzet és a közérdek szolgálatától. A tatárjárás idején bújtatták IV. Bélát, Károly Róbert oldalán harcoltak Csák Máté ellen, Zsigmond király idején már főispáni rangot viselt Nádasdy Mihály, akit az uralkodó a Sárkányrend lovagjai közé is beválasztott. Mátyás uralkodása alatt Nádasdy Ferenc egy páncélos ezred parancsnoka, fia, Tamás pedig a mohácsi vész után Ferdinánd híveként bárói címet szerzett, majd 1554-ben a nádori tisztséget is ő töltötte be. Az ő fiát, Ferencet, - aki kiváló hadvezérként ismeretes a török időkből - kortársai "Fekete bégnek" nevezték. A grófi rangot 1625-ben Nádasdy Pál szerezte meg a családnak. Fia, Ferenc, fontos tisztségeket töltött be: országbíró, majd királyi helytartó volt. 
A Wesselényi-összeesküvésben való részvételéért azonban 1671-ben kivégezték, vagyonát elkobozták, a családot pedig megfosztották a nevétől. Tíz év után, 1681-ben kártalanították a tizenegy árvát, akik a névhasználati jogot is visszakapták. Ettől kezdve ismét fontos pozíciókat töltöttek be a család tagjai: Nádasdy Ferenc császári generális, fia, Ferenc, tábornagy a hétéves háborúban. Az ő fia, Lipót Flórián, a főkancellári tisztség mellett megkapta a Komárom megyei örökös főispánságot is. Dédunokája, Lipót, és neje, gróf Forray Júlia a reformkori Magyarországon az irodalom, a művészet és a jótékony intézmények pártolóiként váltak híressé. Nádasdy Lipót a 19. század közepén vásárolta meg a sárladányi uradalmat. 1859-ben a település nevét - belügyminiszteri engedéllyel - Nádasd-Ladányra változtatta. Fia, gróf Nádasdy Ferenc 1873-ban kezdett itt nagyszabású építkezésbe. Művelt arisztokrata lévén, Ferenc még 1857-ben irodalmi díjat létesített, megalapította az első Nádasdy Alapítványt. A díjat az MTA-nál letett 5250 forint kamataiból a legjobb elbeszélő költemények szerzői kapták meg. Arany János erre a pályázatra írta meg híres eposzát, a Buda halálát. 
Nádasdy Lipót a 19. század közepén alakította ki birtokai új központját a Fejér megyei Sárladányban. Halála után Ferenc nevű fia egyedül örökölte a Nádasdy vagyont és a mai kastély helyén álló kisebb kúriát. Ezt az épületet bővítették ki és építették át teljesen Tudor-stílusban, Linzbauer István tervei alapján. A kastélyA kastély – amely építészeti jegyeiben a Tudor-stílusú rezidenciákat idézi – gróf Nádasdy Ferenc megbízásából a 18. századi gróf Schmiedegg-féle kúria falainak felhasználásával épült fel. A rezidencia építési munkálatai 1873 és 1876 között zajlottak. 1770-től 1861-ig Jenő település is Nádasdladányhoz tartozott. 
A sok-sok évszázados dicső múlttal és hatalmas vagyonnal bíró család újrakezdését is szimbolizálja a nádasdladányi Nádasdy-kastély. Nem véletlen, hogy rezidenciájuk építészeti mintájául, az 1500-as évek angol és skót kastélyait választották. Ezzel nemcsak a Nádasdy család ősi eredetét demonstrálták, hanem egyedülálló építészeti kuriózumot is létrehoztak Magyarországon. A historizmus korának egyik legszebb magyar kastélya. A kastély homlokzata változatos, összképében mégis harmonikus egységet sugároz. Belső helyiségei közül kiemelkedő szépségű a családi arcképcsarnok elhelyezésére készült, mívesen faragott faburkolattal, kovácsoltvas díszítéssel és hatalmas márványkandallóval ékesített Ősök Csarnoka, valamint a faragott bútorzatú könyvtár. A korszak legismertebb mesteremberei: Jungfer Gyula, díszműkovács, Thék Endre asztalos, valamint Kratzmann Ede és Forgó István üvegművesek műhelyeiben készültek a díszes kovácsoltvas csillárok, a könyvtár galériakorlátja, a pompás falburkolatok, a könyvtárterem berendezése, továbbá az Ősök Csarnoka festett üvegablakai. 
A kastélyt felépítése után a legkorszerűbb technikai felszereléssel látták el, közülük több igazi kuriózumnak számított. Ebben az épületben nem csak zsinóros csengő volt, amellyel a grófi család az alagsorban tartózkodó személyzetnek jelzett, hanem kiépítettek egy beszélőcső-hálózatot is a kommunikáció megkönnyítésére. Ezt váltotta fel később – a technika fejlődésével – a belső telefonhálózat, amely nem csak a rezidencia egyes helyiségeit, hanem a fontosabb gazdasági épületeket és a tiszttartói lakot is összekötötte. Különlegességnek számított az egyik teraszon kialakított „fröcskölő-berendezés” is, amely különösen a meleg nyári napokon tett jó szolgálatot, amikor egy titkos gomb megnyomásával „hűsítő zápor zuhogott alá”. Az épület a család ősi mivoltát reprezentáló otthona volt, mégis jól megfért emellett a korszak minden műszaki újdonsága, mint a csatornázás, a légfűtés, a gáz-, majd a villanyvilágítás. A rezidenciát tájképi jellegű park övezte, mesterséges tóval, kanyargós utakkal, vízeséssel, és bástyaszerű víztoronnyal. A kastély mellett pálmaház látható, kicsit távolabb pedig egy igazi kuriózum, a fácánkeltető kapott helyet. A kastélyban a kor szokásainak megfelelően elkülönültek egymástól a főszárny földszintjén található reprezentatív társasági terek, a család emeleti szobái, a mellékszárny vendéglakosztályai és az alagsori, vagy a melléképületbe kerülő kiszolgáló helyiségek. A kastélyban helyezték el a Nádasdyak képtárát, a levéltárat és a könyvtárat is 
Az Ősök Csarnokában a 13. századig visszavezethető Nádasdy család híres tagjait ábrázoló egészalakos festményeket helyeztek el. Közülük a két leghíresebb festményt Benczúr Gyula készítette az építtetőről, gróf Nádasdy Ferencről és feleségéről, Zichy Ilonáról. Az Ősök Csarnokának nevezetes festményei voltak a család hatalmát megalapozó Nádasdy Tamás nádort és feleségét, Kanizsai Orsolyát, valamint fiukat, a törökök elleni harcokban dicsőséget szerzett, a kortársak által „Fekete bég"-nek is nevezett Nádasdy Ferencet ábrázoló képek is.
Napjainkban a kastély földszintjének egy része felújítva és bútorokkal berendezve várja a látogatókat. Az Ősök Csarnokába fokozatosan visszakerülnek a család híres tagjait ábrázoló festmények, a könyvtárszobába pedig a család könyvgyűjteményének darabjai, amelyek a II. világháborút követően különböző gyűjteményekbe kerültek és szétszóródtak.
Napjainkban a kastély a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága kezelésében áll, a műemlék a fokozatosan zajló felújítási munkák alatt is zavartalanul látogatható. Az épület földszintjének egy részén korabeli bútorokkal berendezett enteriőröket csodálhat meg a kiránduló. A kastély két legszebb terme a művészi faragású faburkolatokkal díszített Ősök Csarnoka és a könyvtárterem, amelyekbe fokozatosan visszakerülnek a II. világháborút követően különböző gyűjteményekbe került könyvek, festmények. A kastélyparkban feltétlenül érdemes rövid sétát tenni, a kert végében áll a grófi család észak-német gótikát idéző, nyerstégla falú kegyúri temploma. A kastély ad otthont az egykori tulajdonos család leszármazottja által alapított Nádasdy Akadémia konferenciáinak és más programjainak is.
Cím: 8145 - Nádasdladány - (Fejér megye) Telefon: +36 (22) 590-015 Email: kastely.nadasdladany@museum.hu Belépő: felnőttjegy 400 Ft, a gyerekjegy 200 Ft A park egész évben korlátozás nélkül, ingyenesen látogatható. (Figyelem
a kastélypark - amely ma is őriz a növényritkaságokat, természetvédelmi terület !) Forrás : www.utazzitthon.hu |
