1972-ben
alakult a Pávakör, majd később
az asszonykórus a régi Jenői Népi
Együttes még cselekvőképes tagjaiból.
Létszámuk jelenleg : 14 fő.
Németh
Isvánné ny. igazgató az Asszonykórus
és a nyugdijas klub vezetője.
Hangfájl 253 Kb
Hangfájl 660 Kb
Amikor
a Pávakör, majd az asszonykórus
létrejött és folytatta az elődök
munkáját, vagyis a magyar kultúra
Bartók-Kodályi megőrzésének
fontosságát, kevesen tudták
annak közművelődési jelentőségét,
közösségformáló lényegét.
A csoport hamarosan népszerű lett, úgy
lakóhelyükön, mint annak környékén.
A sikerhez vezető útra nem sokat kellett
várni. A Velence -tavi népdal- és
néptáncbemutatók, a megyei
és országos minősítők, a testvérvárosok
ünnepi találkozóin való
részvételi elismerések fenntartották
az öregedők lelkesedését, és
feledtették a mostoha körülményeket
a feltételekben.
Az
együttes fejlődésének e nagyjelentőségű
szakaszában 2-3 nemzedék váltotta
egymást, de az utánpótlást
sikerült mindig biztosítani.
A
tagoknak saját, eredeti népviseleti
ruhájuk van, 5 öltöző, amit ők
gondoznak és utánpótlásról
is gondoskodnak. 3db bőszoknya: bécsi, brokát
és festő, plusz 4-5 fehér alsószoknya,
fekete selyem, illetve kékfestő kötény,
mizlis blúzok, fehér harisnya, fekete
félcipő, fejkendő. A férfiak régi
viselete : szűk, fekete posztónadrág,
fekete hosszúszárú csizma,
fehér mizlis, magas nyakú ing, pitykés
mellény és a félkabát
zakó fekete kalap, vízszintes hajtással.
A
csoport célja: a település hagyományainak
megőrzése. Törekszünk a hazai szereplések
lehetőségére, valamint a külföldi
cserekapcsolatok további elmélyítésére:
Kárpátalja, Szlovákia, Burgenland.
Az
együttes többszörös aranyérmes
az országos népdalminősítőkön.
Mondandónk van a jövő számára:
mert hisszük, hogy minden nép megél
addig, míg van mit mondania embertársainak-
legyen az szóban vagy éneklésben.
A tájjellegű rendezvénysorozatokon
az egyre jobban térhódító
színpadszerű megjelenítési
forma sikere, tömeghatása meg arra késztet,
hogy ezúttal bővebb szokásanyagot
is adjunk közre a dalok mellé. (Jegyzőzés,
leánykérés, lakodalmas táncok,
balladák.)
Legyenek
az előadott dalaink igaz öröm forrásai
azok számára. akik élni fognak
velünk, s végezzék el közösségformáló,
szülőföld szeretetére hangoló
munkájukat.
Jelentősek
az asszonykórus életében az
alábbi helyek: tovább visszük
a hagyományt, és tudjuk, hogy mit
kell vele szemben cselekednünk.
- 1972.
Dunaújváros: Dunai Vasmű, 25.
évfolyam, Agárd, népdalosok
találkozója.
- 1973.
Kalocsa: IV. Dunamenti Folklórfesztivál,
Harkány:
- 1974.
Csepel: testvérvárosok köszöntése,
Dunaföldvár.
- 1975-1996
ig megyei és országos minősítők:
aranyfokozat.
- 1979.
Berhida, nemzetiségi találkozó.
- 1980.
Székesfehérvár, Zenei világnap,
Csajág.
- 1981.Gödöllő:
Mg. Szakmai Napok Agrártudományi
Egyetem.
- 1982-től
napjainkig, Mezőgazdasági és Néprajzi
Múzeum - matiné műsorok.
- 1989.
Csehszlovákia, Glanta, Vígkirályfa,
Balatonkenese.
- 1990.
Tabajd, Vál regionális találkozók.
- 1991.
Kárpátalja, Csap, Ungvár.
- 1992.
Komárnó, Budapest, Művelődési
Minisztérium Kaszinója, Tatabánya.
- 1993.
Zzékesfehérvár: Gárdonyi
Géza Művelődési Ház.
- 1994.
Királyszentistván, Zalakaros.
- 1995.
Szlovákia: Ajnackő. Ausztria:Oberwart.
Ópusztaszer, Dunaújváros,
Ki mit tud? -ok napjainkig(kategóriadíjasok).
- 1996.
Buzsák, Várpalota.
- 1997.
Székesfehérvár, Barátságház,
Nagykarácsony, Tabajd.
- 1999.
Sárosd, Várpalota, Inota.
- 2000.
Székesfehérvár Tiszti Klub,
Vál, Inota, Úrhida.
- 2001.
Millenniumi Gála, Székesfehérvár,
Abasár Katonadal Fesztivál.
- 2002.
Ki mit tud? -gála Székesfehérvár,
Vál, Inota, Dunaújváros.
- 2003.
Székesfehérvár Bornapok,
Cserkeszőlő, Daruszentmiklós.
- 2004.
Székesfehérvár Bornapok,
Alap Mezőföldi Nagytalálkozó,
Sárszentmihály, Pázmánd,
regionális Találkozó.
- 2005.
Alap Mezőföldi Találkozó,
Székesfehérvár, Várpalota.
1 2
 3 |
