A jenői asszonykórus


 

1972-ben alakult a Pávakör, majd később az asszonykórus a régi Jenői Népi Együttes még cselekvőképes tagjaiból. Létszámuk jelenleg : 14 fő.

Németh Isvánné ny. igazgató az Asszonykórus és a nyugdijas klub vezetője.

       
Hangfájl 253 Kb        Hangfájl 660 Kb

Amikor a Pávakör, majd az asszonykórus létrejött és folytatta az elődök munkáját, vagyis a magyar kultúra Bartók-Kodályi megőrzésének fontosságát, kevesen tudták annak közművelődési jelentőségét, közösségformáló lényegét. A csoport hamarosan népszerű lett, úgy lakóhelyükön, mint annak környékén. A sikerhez vezető útra nem sokat kellett várni. A Velence -tavi népdal- és néptáncbemutatók, a megyei és országos minősítők, a testvérvárosok ünnepi találkozóin való részvételi elismerések fenntartották az öregedők lelkesedését, és feledtették a mostoha körülményeket a feltételekben.



Az együttes fejlődésének e nagyjelentőségű szakaszában 2-3 nemzedék váltotta egymást, de az utánpótlást sikerült mindig biztosítani.

A tagoknak saját, eredeti népviseleti ruhájuk van, 5 öltöző, amit ők gondoznak és utánpótlásról is gondoskodnak. 3db bőszoknya: bécsi, brokát és festő, plusz 4-5 fehér alsószoknya, fekete selyem, illetve kékfestő kötény, mizlis blúzok, fehér harisnya, fekete félcipő, fejkendő. A férfiak régi viselete : szűk, fekete posztónadrág, fekete hosszúszárú csizma, fehér mizlis, magas nyakú ing, pitykés mellény és a félkabát zakó fekete kalap, vízszintes hajtással.

A csoport célja: a település hagyományainak megőrzése. Törekszünk a hazai szereplések lehetőségére, valamint a külföldi cserekapcsolatok további elmélyítésére: Kárpátalja, Szlovákia, Burgenland.



Az együttes többszörös aranyérmes az országos népdalminősítőkön. Mondandónk van a jövő számára: mert hisszük, hogy minden nép megél addig, míg van mit mondania embertársainak- legyen az szóban vagy éneklésben. A tájjellegű rendezvénysorozatokon az egyre jobban térhódító színpadszerű megjelenítési forma sikere, tömeghatása meg arra késztet, hogy ezúttal bővebb szokásanyagot is adjunk közre a dalok mellé. (Jegyzőzés, leánykérés, lakodalmas táncok, balladák.)

Legyenek az előadott dalaink igaz öröm forrásai azok számára. akik élni fognak velünk, s végezzék el közösségformáló, szülőföld szeretetére hangoló munkájukat.



Jelentősek az asszonykórus életében az alábbi helyek: tovább visszük a hagyományt, és tudjuk, hogy mit kell vele szemben cselekednünk.

  • 1972. Dunaújváros: Dunai Vasmű, 25. évfolyam, Agárd, népdalosok találkozója.
  • 1973. Kalocsa: IV. Dunamenti Folklórfesztivál, Harkány:
  • 1974. Csepel: testvérvárosok köszöntése, Dunaföldvár.
  • 1975-1996 ig megyei és országos minősítők: aranyfokozat.
  • 1979. Berhida, nemzetiségi találkozó.
  • 1980. Székesfehérvár, Zenei világnap, Csajág.
  • 1981.Gödöllő: Mg. Szakmai Napok Agrártudományi Egyetem.
  • 1982-től napjainkig, Mezőgazdasági és Néprajzi Múzeum - matiné műsorok.
  • 1989. Csehszlovákia, Glanta, Vígkirályfa, Balatonkenese.
  • 1990. Tabajd, Vál regionális találkozók.
  • 1991. Kárpátalja, Csap, Ungvár.
  • 1992. Komárnó, Budapest, Művelődési Minisztérium Kaszinója, Tatabánya.
  • 1993. Zzékesfehérvár: Gárdonyi Géza Művelődési Ház.
  • 1994. Királyszentistván, Zalakaros.
  • 1995. Szlovákia: Ajnackő. Ausztria:Oberwart. Ópusztaszer, Dunaújváros, Ki mit tud? -ok napjainkig(kategóriadíjasok).
  • 1996. Buzsák, Várpalota.
  • 1997. Székesfehérvár, Barátságház, Nagykarácsony, Tabajd.
  • 1999. Sárosd, Várpalota, Inota.
  • 2000. Székesfehérvár Tiszti Klub, Vál, Inota, Úrhida.
  • 2001. Millenniumi Gála, Székesfehérvár, Abasár Katonadal Fesztivál.
  • 2002. Ki mit tud? -gála Székesfehérvár, Vál, Inota, Dunaújváros.
  • 2003. Székesfehérvár Bornapok, Cserkeszőlő, Daruszentmiklós.
  • 2004. Székesfehérvár Bornapok, Alap Mezőföldi Nagytalálkozó, Sárszentmihály, Pázmánd, regionális Találkozó.
  • 2005. Alap Mezőföldi Találkozó, Székesfehérvár, Várpalota.


1  2   3