1588-ban
Ladányi Kristóf birtoka volt három
adózó portával. 169-ban készített
kamarauradalmi összeírás Jönnő-pusztáról
a következőket jegyezte fel: "Ladán(Sárladán,
Nádasladány) faluhoz tartozik Jönnő
praedium(puszta). A községet több más
Fejér megyei helységgel együtt 1674-ben
Veszprém vármegyéhez csatolták.
A község magyar
földesura feltételezhetően 1613-ig a Ladányi
család volt. Ekor Ladányi Ferenc azt vallotta,
hogy bizonyos Groff Tóbiás török
fogságból való kiszabadítására
bizonyos pénzösszegre volt szüksége,
ezért Zabó Miklóstól, a
veszprémi őrség lovasainak kapitányától
116 forint 34 dénárt vett kölcsön,
és három faluját: Jenőt, Ladányt
és Ernyebakonyt a visszaváltásig
teljes területükkel elzálogosította.
1622-ben II: Ferdinánd
király Kutassy János győri katonának
az addig zálogként birtokolt Ladán
és Jenev falvakra adományt adott. 1664.
november 1-jén Laskoy András több
helység mellett Jenő nevű falujáról
is végrendelkezett.
A török kitakarodás
után a XVIII. század végén
puszta terület volt. E század elején
a kuruc Komáromy Zsigmond birtokolta. Ladány
és az ahhoz tartozó Jenő a Rákoczy
szabadságharc idején a Sárvíztől
nyugatra megszerveződött kuruc vármegye
része volt. Fontos esemény volt a kuruc
vármegyének 1708. március 26-án
Ladányban tartott közgyűlése. 1727-ben
gróf Zinzendorf veszprémi várkapitány
özvegye volt Jenő birtokosa. 1737-ben Ladányt
és Jenőt Schmideg Ferenc vásárolta
meg. A község újjászületése
voltaképpen a XVIII: század végén
megindult szőlőtelepítésekkel kezdődött,
melyet Schmideg Tamás birtokos kezdeményezett
1770-ben. A telepítők túlnyomó
része fehérvári volt, akik fokozatosan
gyarapodva véglegesen itt telepetek meg.
A pusztabíró
a község bíróhoz hasonló
szerepet töltött be, a hegybíró
viszont a szőlőhegyi szervezet irányítója
volt. Fokozatosan benépesülő község
lakóinak legfőbb megélhetési forrása
egy évszázadon át a szőlőtermesztés
volt. A szőlőhegy Nádasdladány keretén
belül mindinkább elkülönül,
és lassacskán megteremtődnek az önálló
községgé alakulás alapjai.
A jenői szőlőbirtokosok földesura
a XIX. század közepéig a Schmideg
család volt. 1851-ben Ladányt és
Jenőt gróf Nádasdy Lipót, a család
nagy birtokszervezője vásárolta meg. 1828-ban
Jenőben 689 kapásszőlővel beültetett terület
volt, ami 171 pozsonyi mérőnek felelt meg. Egy
pozsonyi mérőnyi terület 4 kapásszőlő
volt. Az 1828-as nemesi össszeírás
3 családfőt tüntet fel: Kuliffay István,
Kósa József és Hegyi ferenc.
Az 1848-49 es forradalom
és szabadságharc helyi eseményei
a jobbágyfelszabadítással kapcsolatosak.
A jenőiek jól tudták ugyan, nem úrbéres
területeket használnak, az uradalommal szerződésük
van, szőlőik tehát szerződéses urasági
jellegűek. Mégis remélték, hogy
ők is mentesülhetnek a földesúri szolgáltatások
alól.
|
3