A
birtokviszonyokban beállott véáltozások
következtében később a földművelés
vált uralkodóvá. De a födínség
miatt a lakosság megélni nem tudott.
A jenőieken csak az segített volna, ha a
szomszédos községek nagybirtokaiból
földhöz jutnának. Erra auonban
sokáig még várni kellett.
Az őszirózsás
forradalom iadején, 1918 November 18-án
megalakult a Nemzeti Tanács helyi bizottsága.
Ezzel egyidőben megalakult a polgárőrség
is, egy parancsnokkal és három alparancsnokkal.
A helyi bizottság összetétele
az alábbi volt: elnök: Koller Mihály
római katolikus kántortanító;
tagok: Strausz Mihály, Alföldi József,
Bátai Ferenc, Galambos József; polgárőrség
parancsnoka: Papp József, a három
alparancsnok: Fister József, Bakos János
és Lotring István. Állomáshelyük
: a III-as számú utca 113. számú
házában volt. Tevékenységüket
November 17-énkezdték meg. Kocsmákat
bezáratták, a községben
rend és nyugalom uralkodott. A polgárőrség
tagjai az esküt Hegedűs Ferenc nádasdladányi
plébános kezébe tették
le.
A második világháború
között a népesség alakulása
egyenetlenségeket mutat. Az 1920-as 968 főnyi
létszám 1930-ra 899 főre csökkent.
1941-re viszont 1216 főre növekedett a falu
lakossága. A növekedésben része
volt annak, hogy a földdel való ellátottság
a korábbiakhoz képest javult, illetve
a kiosztott házhelyeken újabb lakóházak
épülhettek.
1922-ben a községi
bíró Fister Sándor, a pénztárnok
Hadi József, a Közgyám Tóth
Pál; 1927-ben a bíró Móricz
István, a pénztárnok K. Horváth
József; 1930-ban a bíró Hutwagner
József, a pénztárnok Tóth
Károly; 1933-ban a bíró Tóth
ferenc; 1942-ben a bíró Patonnai István
volt.
Az utviszonyok semmit
sem javultak. Jellemző a község állapotára
a képviselő-testületnek azon döntése,
hogy nem lép be az Országos Mentőegyesületbe.
Azzal az indokolták, hogy ez számukra
újabb költségeket jelentene,
a rossz utak következtében a mentőautó
úgy sem tudna az esők beálltával
a nagy sár következtében bejönni
a községbe.
A II: világháború
eseményei 1944. December végétől
1945. március 22-ig zajlottak a község
területén, milletve környékén.
1945. március
közepén a 4. szovjet gárdasereg
azt a feladatot kapta, hogy vegye birtokba Székesfehérvárt,
majd jusson ki Jenő Polgárdi terepszakaszra,
és keletről támadó egységekkel
egyesülve, kerítse be a németek
csapatait. Mársius 19-én németek
erőiket Jenő felé vonták vissza, és
a szovjet csapatok Falubattyán és
Jenő térségében jelentős német
erőket kerítettek be.
A község
így 1945. március 23-án szabadult
fel.
Jenő községben
templom nem volt. Egyházszervezeti szempontból
a Veszprémi Római Katolikus Egyházmegyéhez
tartozik, korábban Ősi, jelenleg Nádasdladány
leányegyháza. Az egyházi szertartásokat
1999-ig az iskolában bonyolították
le, az állam és az egyház közötti
kompromisszum értelmében. Volt a községben
harangláb, ezzel függ össze a Harangláb
dűlő elnevezése.
|
5