A
lakosok kérték a házak után
teljesített pénz- és robotszolgáltatások
eltörlését Kérvényüket
Deák Ferenc igazságügy miniszter
kivizsgáltatta, de orvosolhatónak
nem találta. Dettrich Zsigmond szolgabíró
1848. szeptember 21-én a népfelkelés
megszervezésére tett intézkeddéseket
Jellasich betörésével kapcsolatosan.
Jenő puszta a török
hódoltság után Nádasdladányhoz
tartozott. 1861-ben a jenőieket Ladánytól
való elszakadásukért és
önálló községért
való alakulásáért folyamodtak.
A kérelmet Zichy Jenő megyei főszolgabíró
vizsgálta meg, és megállapította,
hogy abból sem Nádadladányra,
sem Jenőre nem származik teher, sőt népnevelési,ezáltal
közigazgatási szempontból is
helyes. Ebből az időből származik a község
első pecsétje is.
Az 1863-as telekkönyvi
adatok szerint a község területén
8 dűlő volt, melyek a következőek: Ráchegyi-dűlő,
Kereszthegyi-dűlő, Haranglábi-dűlő, Jánosi-dűlő,
Tilosi-dűlő, Sarok-dűlő, Utolsó-dűlő. Az
utcákat az északi-déli irányú
Fő utca kivételével a dűlőkről nevezték
el. A házak száma ekkor 225 volt.
Az iskola helye először 1882-es adatból
állapítható meg.
A leggyakrabban előforduló
családnevek ekkor: Csepi, Farádi,
Fister, Francsics, Fuksz, Hopka, Horváth,
Hutwagner, Köműves, Kullifay, Majzer, Mentovics,
Tóth, Strausz, Szentes, Takács, Térmeg,
Varga, Winglmann.
1863-ban került
sor a mezőgazdasági területek művelési
ágak szerinti vizsgálatra. Ekkor az
adóközségben csak egyetlen művelési
ág volt: szőlő, amelyek a mérsékelten
emelkedő hegyoldalakon vannak, keleti és
déli fekvésüek. A község
határa ekkor 301 holdnyi volt, amelyből szőlő
260 magyar hold.
A polgári közigazgatás
bevezetése után Jenő a nádasdladányi
körjegyzőséghez tartozott, és
ez az állapot egészen 1950-ig fennmaradt.
A községi elöljáróság
tagjai: bíró, törvénybíró,
közjegyző, 4 esküdt, közgyám
és a községi pénztárnok.
Segéd és kezelő személyzeti
segédjegyző, szülésznő, kisbíró,
éjjeliőr.
Jenőben jelentősebb politikai
küzdelmek nem voltak. Jenő a dualista korban
a bodajki országgyűlési választókerülethez
tartozott. A magas cenzúra következtében
a választásra jogosultak száma
alacsony. 1899-ben 21 szavazásra jogosult
személy volt. 1885-87-ben a községi
bíró Mentovics János, a törvénybíró
ifj. Hutwagner István. A pénztárnok:
Mentovics István, a törvénybíró:
ifj. Hutwagner István. 1897-ben a körjegyző:
Brunkala Imre, a bíró: Schafferr Antal,
a pénztárnok: Hadi István.
1899-ben a faluban a Polgári Olvasókör
jováhagyott alapszabály szerint működött.
1913-ban a községi bíró:
Kulifai Mihály, a pénztárnok:
Majzer József, a közgyám: Tóth
Pál volt. Ezen időszakban nagyobb mérvű
állattartásra a szűk telkek miatt,
amely sok esetben a 100 négyszögöl
alatt volt, s a legelők hiányában,
a lakosság nem volt berendezkedve. Ilyen
körülmények között érte
a községet a megyeszerte súlyos
károkat okozó filoxéra. A szőlők
nagy része a természeti csapás
áldozata lett. A tőkék pótlására
lehetőség nem adódott.
|
4