1910 -id egytanerős
római katolikus jellegű, osztatlan elemi
népiskola működött a községben.
1908-ban a jenői képviselő-testület
úgy döntött, hogy az oktatás
nehéz helyzetére és a tanulók
növekvő számára tekintettel új
iskolát és két tanítói
lakást kell építeni.
Iskolai felvétel 1938 -ban
Kérték
egy második tanítói állás
szervezését is. Ez az építkezés
igen komoly áldozatokat követelt a lakosságtól.
Külső segítség nélkül
nem is lettek volna képesek az építkezésre.
A község az építés
céljára Tóth István
jenői lakostól 1800 koronáért
900 négyszögöl telket vásárolt.
A veszprémi Püspökség
5500 korona rendkívüli kamatmentes kölcsönnel
járult hozzá a munkához, azzal
a feltétellel, hogy a kölcsönt
csak akkor kell visszafizetni, ha az iskola római
katolikus jellege valamilyen okból megszünne.
1901-ben 176 tanulója volt az iskolának.
A tanító akkor Koller Károly
volt 1927-ig. A másik tanító
működéséről 1913-ig vannak adatok,
aki Szép Mariska néven szerepelt.
1929-ben két tanító,
Bauer Béla és Kollár Olga volt.
1942-ben Posgay Mária tanító
nevével találkozunk.
A jenői iskola
épületét a II. világháborús
események erősen megrongálták.
A háború után lakossági
összefogással újították
fel az iskolát.
1947-ben államosították.
A II: számú épületet 1959-ben
kezdték el építeni és
1960-ban adták át, ekkor az I: számú
épülethez zsibongó folyosót
emeltek. Így az eddigi 3 tanteremmel szemben
5 tanteremben folyt a tanítás.
Ettől az időtől kezdve az iskola részben
osztották vált. Legmagasabb évfolyama:
8 osztály. Váltott rendszerű oktatás
csak a I-IV. osztályokban rendszeresített
mindaddig, míg a körzetesítés
kapcsán a felső tagozatosok Nádasdladányba
nem, járatták 1974-ben.
Egészen
1999-ig az I: számú épület
egyik utcai tantermében helyezkedett el az
oltár, mivel a községnek kül9ön
temploma nem volt. Az egyházi szertartásokat
itt tartották.
A II: számú
épület mögött található
az iskola sportpálya.
Iskolai felvétel 1933 -ban
Az államosítások
után az iskola igazgatói: Bonyai Béla,
Csóka János, Tompos Friderika, Mohai
János, Körmendi Zoltánné,
Lelovics Sándorné, Zsegő Lászlóné,
Cserti Jenő, ,Németh Istvánné,
az ő nyugdíjazása után 1985-től
Somogyi Istvánné az iskolavezető.
1991. szeptember 1-jétől a felső tagozat
ismét itthon tanul. Az iskola igazgatója:
Kis Csaba, majd Oláh Éva, Frikton
Károlyné lett.
1995. augusztus
16-tól Frikton Károlyné látja
el az igazgatói teendőket.
1982-től van
napközis csoport, akiknek élelmezését
a helyi óvoda végzi.
A II: világháború és
a rendszerváltás után viseletkultúrában
megjelent a polgárosodás.
A férfiak
a csizmás viselet helyett pantallót
és cipőt viseltek, míg a nőknél
a bő szoknya helyett féllábszárig
érő szoknyák és blúzok
léptek be. Majd teret hódított
a farmeröltözék. A falu hatalmas
átalakuláson ment keresztül.
Mezőgazdaság helyett az iparban keresték
kenyerüket.
A házak töméses
falait leváltották a téglaépületek.
Nem ritkák már az emeletes épületek
sem. A lakások összkomfortosak. Lakáskultúrájuk
jónak mondható.
Új épületek
emelkednek ma már: 1995-ben a templom alapkőletétele,
majd 1999-ben templomszentelés.
Az új
ravatalozó a polgármester úr
és a képviselő-testület tagjainak
tiszteletdíjából épült.
Iskola, művelődési ház teljes felújítása,
vizesblokk és gáz bevezetése.
2004-ben átadták az Egészségházat,
melyben orvos lakás is van.
2004-ben megvásárolták
az ABC-ét (önkormányzat).
Korszerű sportpálya létesült.
Vége... |
