Útifaluból
kialakult, többutcás, szalagkertes település.
Nyugat Mezőföld északi részén.
A község központi belterülete
feltöltött pleisztocén eróziós
völgyben fekszik 169 méter tengerszint
feletti magasságban. Területének
kialakítása és fejlődéstörténete
a szomszédos községek: Nádasdladány
és Polgárdi határának
felszínfejlődéséhez szorosan
kapcsolódik.
Területe északnyugati
irányba lejtőződő panonniai táblarög,
amely a poliocén végén és
a pleisztocén elején emelkedett ki,
mégpedig úgy, hogy felszíne
eredetileg délkeleti irányba lejtett,
s a Bakony felől leszakadó vizek rajta keresztül
folyva, Dél-Mezőföld irányába
tartottak. Ebből az időből származó
vízfolyás emlékét őrzi
az a feltöltött eróziós
völgy is, amelyben a község Fő
utcája is települt.
A község
mérsékelten meleg, mérsékelten
száraz, enyhe telű. Éghajlatát
túlnyomóan derült nyári
időjárás, kedvező napsütés
jellemzi. A kevés csapadékból
adódóan vízháztartását
jelentős vízhiány jellemzi. Ez a felszín
alatti vizeinek előfordulásában is
megmutatkozik. Mezőgazdasági területeit
túlnyomóan közepesen erodált
mezőgazdasági talajon, a réti csernozjom
és a mézlepedékes csernozjom
jellemzi.
A község
nevének eredetét illetően a vélemények
megegyeznek abban, hogy nem a Jenő személynévből
származik, hanem az ómagyar Jenő törzs
itt megtelepedett töredékének
az emlékét őrizte meg. A Jenő törzsnév
török eredetű, magyarul barátot,
bizalmast , tanácsadót jelent.
A török hódoltság
előtt falu, a XVII: században lakatlan puszta,
1770-től 1861-ig Nádasdladányhoz tartozó
szőlőhegy, 1861-től a felszadulásig kisközség
a székesfehérvári járásban.
1950-től önálló tanácsú
község 1977-ig, ekkor csatolták
Nádasdladányhoz, majd 1991. január
1-jétől ismét önálló
község.
A község
első okleveles említést 1257-ben találjuk
VILLA IJENEV alakban . Ebben az oklevélben
bizonyos Benedicta nevű úrnő a fehérvári
káptalan előtt élőszóban előadta,
hogy vér szerinti vére, Ádám
halála napján közeledni érezve,
birtokát a veszprémi káptalanra
hagyományozza, azzal a feltétellel,
hogy birtok haszonélvezetében az említett
Benedicta élethossziglan megmaradjon.
Egy 1263-as oklevélben
VILLA JENEV néven szerepel a község.
Bizonyos István nemes és hű hitvese,
Floriana asszony - gyermekáldás hiányában
- örök üdvösségük
előmozdítása érdekében,
itteni birtokukat királyi engedelemmel a
veszprémi káptalanra hagyományozták.
A székesfehérvári keresztes
konvent magánlevéltárában
személynévi összetételben
neve többször előfordul. 1440-ben Jenew-i
Benethe Miklós és Gergely neve szerepel,
akiket I: Ulászló király embereként
jelölt ki egy birtokba iktatási aktushoz.
1435-ben a székesfehérvári
keresztesek konventje Zsigmond király parancsára,
Batthyányiak kérelmére Battyá,
Polgárdi és Solymó között
határjárást tartott. Ezen oklevél
végén is említik Jenő községet.
Perényi Imre nádor 1517. október
24-én kelt parancsában Jenew-i Benethe
János királyi emberként szerepel.
1535-ben Jenew-i Benethe János Fejér
vármegye alispánja volt.A Benethe
család a XIV: században vette fel
a Jenew-i (Jenő) előnevet. A múlt században
készített feljegyzések úgy
tudják, hogy Jenő a török hódoltság
előtt népes helység lehetett, mely
Inotával, Réti-pusztával, Fülével
és a török uralom alatt elpusztult
Ernyebakonnyal volt határos. 1543-ban Jenew-i
Benethe János birtoka volt. Ekkor hat porta,
egy bíró és két szegény
volt itt. 1550-ben a gyermek nélkül
elhalálozott Benethe János birtoka
a koronára háramlott. I: Ferdinánd
király Jenew possesiót(birtokot) Ladányi
Lászlónak, Sebestyénnek és
Ferencnek adományozta, akik Fehérvár
török ostroma idején vérüket
ontották. Jenő a török hódoltság
korában fokozatosan pusztult el.
|
2