Szabó
József bácsi visszaemlékezése
alapján a II: Világháború
szó szerint az otthonainkban zajlott le.
Iszonyú napok voltak ezek. A község
több ízben gazdát cserélt.
Berhida-Királyszentistván felől jöttek
a támadások.
Az oroszok 1944. karácsony
napján jöttek először KB. 3-4 hétig
voltak itt, majd egy német ék befutásával
visszavonultak. Ezt követte a Buhunyi-erdő
felől a németek elűzése. Az oroszok
ittléte során a lakosságot
lövészárok és bunkerásásra
hajtották ki.
Ismét németek
lettünk, ezt követték a tankcsaták.
A Szabadsság utcában (régi
nevén Turin) dőlt el nálunk a háború.
Ide jutottunk, mivel a Margit-vonal közelében
éltünk. Itt egymást ölték
a szószóros értelemben a németek
és az oroszok. Ekkor a lakosság fő
feladata volt a hullák eltakarítása.
A sok-sok lónak és ökörnek
köszönhettük, hogy a holtesteket
a legrövidebb időn belül el tudtuk szállítani.
Ezeket gyorsan hantoltuk el, nem emelhettünk
domború sírhalmokat föléjük.
Az oroszok gyűrűjéből
a németek Királyszentistvánnál
tudtak kitörni. A község véglegesen
1945. március 23-án lett szabad. Ezután
megkezdődött a jószág elhajtása,
a lakosság ingóságainak elhurcolása.
Nagyon szegények lettünk. Valóban
földhöz ragadt szegények. Még
az volt a szerencse, hogy az 1944 őszén vetett
gabona adta meg a kenyerünket. Bertalannak
volt egy cséplőgépe, és azzal
masináztunk kalákában.
A tűzhelyeknek csak ritkán
szállt fel a füstje. Megkezdődött
a csereberélés. Eladtuk a búzát
sóért, cukorért. A család
apraja-nagyja dolgozott a fekete barázdában.
Egy-egy borjúért vagy csikóért
gyalog mentünk el Zalába, malacért
pedig Tolnába.
Tombor Józsefnek
megmaradt két ökre, azzal szántottunk,
vetettünk. Ellenszolgáltatásért
kaszáltunk, kapáltunk stb. 1960-ra
szépen felszaporodott a jószágállomány:
365db ló lett, 100 db szarvasmarha járt
ki a legelőre.
Komoly munkát
jelentett a házak kijavítása
a hadműveletek után. Faanyagot az erdőgazdaság
biztosított- munkáért. Főleg
a tetőrészek rongálódtak, a
tömésfalak jól bírták
a belövéseket. Ha ezek a régi
házak megszólalhatnának, de
sokat mesélhetnének a történetekről,
a szomorú eseményekről! Legtöbbet
talán még a beszolgáltatás
éveiről: búza,cukorrépa,zsír,tojás,napraforgó
stb. kellett beadnunk.
Egy zetor terményt
söpörtek le a padlásunkról,
és annak ára még a fuvart sem
fedezte. 1960-ig mindenki a saját vagy bérleményföldjén
dolgozott.
vége...
|
